Huawei P20 Lite Teszt

2018-11-23 11:30:00 Jó ideje nem használtam Huawei készüléket, pedig a G620 telefonom hosszú időn át szolgált nagy megelégedésemre. Ahogy az is, a tesztalany is egy középkategóriás mobil, így jól össze lehet hasonlítani, mennyit fejlődött a cég ebben a kategóriában.

Bevezető

A letisztult, sallangmentes formavilág megmaradt, ezúttal is egyszerű fehér kartondobozba csomagolva érkezett az eszköz, mondhatni ez már Huawei sajátosság.  Belül van gyors beüzemelési kézikönyv, szabványismertető és hulladékkezelési leírás, és ami ezek közül a legfontosabb, a hazai szervizközponthoz szóló jótállási jegy. A gyártó ebben is remekül helytáll, ha garanciális probléma merül fel a használat során, a Felhasználók közvetlenül elküldhetik a terméket a leírásban szereplő címre, melyhez futárszolgálati segítséget is kapnak. Így az ügyintézés gyorsabb és gördülékenyebb mintha azt egy 3.-ik közvetítőn keresztül intéznék. Ha a probléma kisebb volumenű, megoldásért felvehetjük a kapcsolatot a Customer Service-el, amelynek eléréséhez külön applikációt is kapunk a telefonon. Látszik, hogy a vállalat hivatalosan is jelen van a régióban, így ennek minden előnyét megkapjuk, nem hagynak magunkra, ha segítségre van szükségünk.

Külsőségek 

Nem spóroltak a kiegészítőkkel sem, megtalálható a dobozban egy 2A-es gyorstöltő, egy meglehetősen hosszú USB-C kábel társaságában, és a manapság már nélkülözhetetlen SIM tű mellett a mikrofonos fejhallgatót sem hagyták ki. Ezeket a kellékeket fehérben kapjuk meg, függetlenül a megvásárolt telefon színétől. Én az éjfekete variánst kaptam, de több változatban érhető el a P20 lite, köztük is kiemelendő a különösen szépre sikerült lagúna kék festés, amely mély, impozáns színével, és a fénytörés okozta játékosságával igazán vonzza a tekintetet.

 

A telefon rendkívül elegánsra sikerült, minőségi összeszerelés, és jól megválasztott anyaghasználat jellemzi. A hátlapja az elejéhez hasonlóan üvegborítású, ezért, illetve a fizikai méretei okán nagyon jó érzés kézben tartani. A mobil nem nyekereg, nem hajlik, tényleg nagyon egyben van. A kijelző relatíve nagy mérete ellenére is egy igen kompakt készülékről van szó (14,5x7 cm méret, csupán 0,7 cm mélységgel), a legtöbb nadrágzsebben kényelmesen és feltűnésmentesen hordható, ideális társ a mindennapokban. Oldalt a megszokott helyen találjuk a fizikai kezelőgombokat és a kártyanyílást (nanosimet fogad, micro SD bővíthetőséggel maximum 256 GB-ig), felül egyedül a zajszűrő nyílása árválkodik, így alulra került minden egyéb, a jackaljzat, USB, mikrofon és a főhangszóró. Ez utóbbi egyébként hangosan, és élesen szól, nem torzít, de látszik, hogy a hangminőség helyett inkább a minél magasabb hangerő elérése volt a cél. Kapunk ujjlenyomat-olvasót, és két kameralencsét a hátoldalra integrálva, melyek jól elkülönülnek egymástól. A fényképező munkáját egyszegmenses LED fényforrás segíti, mely közepes erővel világítja meg a kompozíció témáját. Sajnos az optika teste itt is kiemelkedik  a készülékházból, a korábban már említett G620-as Huaweinél ez még nem jelentett problémát, így érdemes gondoskodni a megfelelő védelemről, például egy külön beszerezhető egyszerűbb szilikon, vagy egy összetettebb okos-tok beszerzésével, amelynek kezelését egyébként a rendszer natív módon támogatja.

 

A telefon elejét szinte teljesen a kijelző uralja, ezt itt is a képernyőbe nyúló szenzorsziget segítségével tudták kivitelezni, melybe csak a legszükségesebb eszközök kerültek, úgymint közelség és fényérzékelő, beszédhangszóró és előlapi kamera. Támogatott a 3D arcfelismerés, amely használható az eszközünk feloldásához, de a szelfifotók készítésénél is használja a rendszer, hogy automatikusan megtalálja a legideálisabb beállításokat. Ez egyébként egy 16 MP-es széleslátószögű megoldás F2.0 rekesznyílással. Lemaradt az infra segédfény, így teljesen sötét helyiségben nem támaszkodhatunk az arcfelismerés szolgáltatásra, cserébe a notch nem hasít ki túl nagy teret a kijelzőből, két oldalán bőven maradt hely a legfontosabb adatok megjelenítéséhez. Az 5,84 hüvelykes kijelző a középkategóriának megfelelően TFT LCD technológiájú, de a jobbak közül való, a 2280x1080 pixel felbontású (FHD+) panel széles színskálával rendelkezik ( a gyártó szerint közel 96%-os lefedettségel), a kontrasztja ízlésünk szerint változtatható. A fényereje rendben van, mind a két szélső értéken megfelelően használható, napsütésben elegendő, este pedig kellően sötétíthető. A szemkímélő mód itt is rendelkezésre áll, és természetesen időzíthető. Ezen a képernyőn tényleg tettenérhető a gyártó többéves fejlesztési törekvése, a megjelenítés sokkal jobb minőséget képvisel, mint a vele egy kategóriában lévő régebbi elődmodelleké. Még arra is kiterjedt a fejlesztők figyelme, hogy a nem teljes képernyős alkalmazások (főleg játékok) esetében egyenlő arányban legyenek lekerekítve a sarkok. Az ilyen finom részletek miatt válik igazán szerethetővé a készülék.

 

Beltartalom

 

A P20 lite most is Huawei saját processzorára támaszkodik a HiSilicon Kirin 659-es lapkakészlet (64-bites, 4 x 2,36 GHz Cortex-A53 + 4 x 1,7 GHz Cortex-A53)  noha nem a legújabb fejlesztés, kiegyensúlyozott teljesítmény nyújt, megfelel a kategória átlagának. Mivel 4GB RAM-ot társítottak mindehhez, elmondható, hogy a multitasking képességek rendben vannak, rendszerújraépítéssel, bezáródó alkalmazásokkal nem nagyon kell számolni. Tulajdonképpen az összes erőforrásigényesebb alkalmazást tudja futtatni, ha nem vagyunk maximalisták, és hajlandóak vagyunk visszább venni a grafika részletességét, akár a legújabb játékokat is élvezhetjük. Ebben egyébként az intelligens képernyőskálázás is segíti a rendszert, amelyet aktiválva automatikusan vált felbontást a rendszer, ha ezzel energiát, vagy teljesítményt tud felszabadítani. Hálózati képességek szempontjából semmilyen panasz nem érheti a telefont, a 4G szabványt 300 MBps sebességgel kezeli, a WIFI modulja ismeri az 5GHz-es hálózatokat is és kapunk jópár extra tulajdonságot is. Navigálni  a GPS/AGPS/GLONASS  kombinációjával tudunk, elég gyors pozicionálással. Van NFC (csak Lx1 modellekben!) is, amit egyáltalán nem csak fizetéshez lehet használni, kerékpáros sebességmérőktől kezdve a mosógépeken át a légkondicionálókig, egy csomó termék használja adatkommunikációs célokra. A beépített bluetooth modul 4.2-es szabványú, és képes a duális üzemmódra, amellyel egyszerre két eszközt tudunk párhuzamosan csatlakoztatni a telefonhoz.  Fényképezni 16 MP maximális felbontás mellett tudunk az F2.2 rekesznyílással operáló fő lencse segítségével, amihez egy 2 MP-es teleobjektívet telepítettek, aminek szinte egyetlen szerepe a megfelelő mélységélesség megvalósítása. A kapott képek a prospektusban hangsúlyozott “lenyűgöző” szinttől igen messze állnak, szerintem inkább csak átlagos. Noha számtalan beállítás áll rendelkezésünkre, az elkészült felvételekben semmilyen izgalmas részlet nem köszön vissza, a bokeh effekt is elég lapos, és ugyanez a vélemény áll a mozgókép rögzítésre is. Ezen a ponton tehát kompromisszumos a készülék.

 

A telefonon Android 8.0.0 rendszerszoftver található, amihez ugyanezen verziószámú EMUI változat tartozik, ami a Huawei saját kezelőfelülete. Szépen kikupálódott az évek során, nagyon sok hasznos tulajdonság került bele, így elmondható, hogy a legtöbb felhasználó megtalálja benne a saját elképzeléséhez legjobban illeszkedő használati módot, gondva itt a számos intelligens segédszolgáltatásra, a kezelőfelület testreszabhatóságára, és egyéb használatot megkönnyítő funkcióra.  Meghatározhatjuk a főképernyő stílusát (normál, vagy listába rendezett) kalibrálhatjuk az egyes applikációk hozzáférési jogait, megtisztíthatjuk a rendszert a feleslegessé vált filetöredékektől, víruskeresést indíthatunk, titkosítandó fileainkat “széfbe” zárhatjuk, monitorozhatjuk egészségi állapotunkat és még további számos lehetőség áll rendelkezésünkre az EMUI felületen keresztül.

 

Mindezen feladatok elvégzéséhez az energiát a fixen beépített 3000 mAh kapacitású  akkumulátor biztosítja, amely köszönhetően a rendszer jó optimalizáltságának körülbelül két napig tudja életben tartani a telefont, átlagos felhasználással számolva. Ha meghajtuk a mobilt, pl. Asphalt Legend 9 szintű játékokkal,(nem finomkodó beállítások mellett) a teljes lemerülés 3 óra alatt is összejöhet (lemértem). Ilyenkor persze melegszik is rendesen az eszköz. Egyébként az Antutu (v7.1.9) tesztelőprogram 87 623 ponttal értékelte a mobil hardveres erejét, amivel az 51. helyen állt a rangsorban (átlagos érték).  Ha töltésre kerül sor, akkor úgy számolhatunk, hogy 5-ről 50%-os kapacitás eléréséig kb. 35-40 perc szükséges, a teljes energiautánpótláshoz kevesebb mint két órára van szükség a mellékelt adapterfej segítségével.

 

Tapasztalatok

 

A tesztidőszak alatt alaposan megnyúztam a készüléket, igyekeztem a fontosabb élethelyzeteknek alávetni, hogy kiderüljön minden előny-hátrány. Szerencsére az előbbiből volt több, és az összbenyomás igen kellemes. A hívások hangminősége tökéletes, a zajszűrés jól működik, a hívófél is jól érthető, és a hangerő is megfelelő határok között állítható. A menü gördülékeny, megakadások nem jelentkeztek, jól összerakott rendszerről van szó. Képes elemezni felhasználói szokásokat, és ennek megfelelően előtölteni a szükséges alkalmazásokat, így sikerült jól kompenzálni a processzor középkategóriás mivoltát. Egy csomó apró figyelmességet kapunk a gyártótól, amit a versenytársak nem alkalmaznak.  Itt nem maradt ki az iránytű, vagy a rádió sem, szuper a felhasználói támogatás, a játék üzemmód (testreszabható a fogyasztás-teljesítmény arány), az egészség alkalmazás, és a többi kiegészítő. Az elődökhöz képest is sok ponton fejlesztett a gyártó, így a kategórián belül maradva is érdemes lehet leváltani a 2-3 éves telefonokat. Igaz, a kamerarendszer csak átlagos, és nincs infra, de azt hiszem ezekről a legtöbben le tudnak mondani, ha kedvező vételáron juthatnak ehhez a jól összerakott,  kellemes használatot ígérő készülékhez.

 

BG